Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Dél Alföld képes leírás - Hírek.tlap.hu
részletek »

Dél Alföld - Hírek.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: hirek.tlap.hu » Dél Alföld
Keresés
Találatok száma - 11 db
Baon

Baon

A Helyi hírek rovat - az egyik legfontosabb tartalom - az Axel Springer helyi hírhálózatának, a Petőfi Népének az információs bázisára épül, de külsős tudósítók is küldenek anyagokat. A legfontosabb eseményeket igyekszünk a történés után a lehető leghamarabb képgalériával együtt feltenni. A helyi oldalak mellett számos általános érvényű cikket, információt, szolgáltatást találhatunk - az AS online-portfólió javából - a bal hasáb rovataiban, míg a felső sorban a fontosabb szórakoztató linkeket emeltük ki. A jobb szélen a legfrissebb bulifotók találhatók, a jobb hasáb tetején található Bulifotó boxból pedig a témát érintő teljes aloldal nyílik meg az egyes klubok néhány korábbi sorozatával. A különböző képgalériák belinkelésének a lényege, hogy nem feltétlenül szükséges weboldalról weboldalra vándorolni, hogy a megye bulikínálatát áttekinthessük. A későbbiekben bővülés is várható, több klub jelezte csatlakozási szándékát. Előbb-utóbb a Beol.hu-hoz, a Békés Megyei Online-hoz hasonlóan az egész megye partiéletét szeretnénk átfogni.

Békés Megyei Szó

Békés Megyei Szó

Békés megye Magyarország délkeleti részén fekszik. Északról Hajdú-Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ. Székhelye Békéscsaba. A terület lakott volt már az i. e. 5.-4. évezredben is (Körös-kultúra). Az i. e. 1. évezredben készülhetett a mai Pusztaföldvár melletti Nagy-Tatársánc nevű földvár. A honfoglalás előtt rengeteg különböző törzs élt a területen: szkíták, kelták, gepidák, szarmaták, avarok. A honfoglalás után a Vata nemzetség birtoka volt. A 11. században létrejövő Békés vármegye székhelye Békés lett. A 15. század elején felépült a gyulai vár. Gyula ekkor a vármegye legjelentősebb települése volt, később Mátyás király vármegyeszékhelynek nevezte ki. A török elleni harcban a gyulai végvár fontos szerepet játszott, 1566-ban azonban több, mint egy hónapos véres ostromot követően elfoglalták. A kimerült védőket a törökök ígéretük ellenére lemészárolták. Az állandó harcok következtében a vármegye rengeteg települése elpusztult, a lakosság alig 10%-a maradt életben. A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után a vármegye elkezdett újra benépesülni, nagyrészt Harruckern bárónak köszönhetően. Nemcsak magyarokkal, hanem szlovákokkal (Békéscsaba, Endrőd, Szarvas, Tótkomlós), szerbekkel (Battonya), németekkel (Németgyula, Elek), románokkal (Kétegyháza).

Beol

Beol

A szórakoztatást és szórakoztatva informálást tekinti elsődleges feladatának a Beol.hu (teljes nevén a Békés Megyei Online), amely 2004. november 16-án került ki a világhálóra. A címlap hírei mellett a szórakozásban a megyei bulifotózás adja a legnépszerűbb tartalmat. A Beol.hu célközönsége a fiatal és középgeneráció, ezért fő tartalmait a hírek, hasznos információk és szórakoztató képek, videók teszik ki. Naprakész híranyaga inkább az érdekes, bulvárosabb témákat öleli fel, de a fontosabb gazdasági, közéleti információk mellett sem megy el. Az összeállítás elsődleges szempontja a dinamikus, fiatalos, aktív életvitelű embercsoportok érdeklődésének kielégítése (helyi, országos, világ-, gazdasági és sporthírek). Jellemző - és az egyik legnépszerűbb - tartalom a bulifotó rovat, amely hétről-hétre, de az idő előre haladtával egyre inkább napról-napra dokumentálja Békés megye éjszakai életét, a szórakozóhelyek közönségéről ad átfogó képet. Életre kel 2005 januárjától a "Napi-csaj" rovat is, amely helyi illetőségű lányoknak ad bemutatkozási esélyt, és egyben kitűnő szórakozási lehetőséget a férfi közönségnek. (Hasonló látogatottság jósolható, mint a bulifotózásnál, amely napi 40-50 ezres oldalletöltést produkál.)

Délmagyarország Online

Délmagyarország Online

A Délmagyarország és Délvilág napilapok közös internetes portálja a www.delmagyar.hu. A legfrissebb Csongrád megyei beszámolók, bel- és külföldi hírek találhatóak az oldalon, folyamatos frissítéssel. Az oldal a megszokott tartalmak, információk mellett, speciális szolgáltatásokat kínál a felhasználóknak, amelyek közé tartozik a videómegosztás, tematikus rovatok (autó, természettudomány ), eseményfotók. A portál Csongrád megyei települések és közösségek részére közösségi oldalakat is kínál. Interaktivitását növeli, hogy a cikkekhez hozzá lehet szólni, s megtalálhatóak a hagyományos fórumozási felületek is. A www.delmagyar.hu áttekinthető, felhasználóbarát oldalain a megszokott és népszerű szolgáltatások is megtalálhatók: a Nap szépe rovat, a bulifotók, teljes körű programajánló, kvízjátékok, KRESZ- és nyelvi tesztek , apróhirdetések. Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Csongrád portálja - Minden, ami Szeged - Szegedi hírek és Csongrád megye településeinek, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Csongrád legfrissebb hírei, balesetek, közéleti hírek, fotók, fórum.

Hírös Hír - Kecskemét

Hírös Hír - Kecskemét

Híröshír.hu - Kecskemét vezető információs hírportálja. Friss hírek a régió életéből, sportközvetítésekkel, politikai kommentárokkal, autó-motor rovattal, képgalériákkal. Kecskemét a nyolcadik legnagyobb város Magyarországon. Bács-Kiskun megye székhelye, megyei jogú város. A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.

Hirdetés
Hírös index

Hírös index

Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak. [1] Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele, majd Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost.

Petőfi Népe

Petőfi Népe

Megyei napilapjaink internetes verziójának négy évvel ezelotti elkészítésekor legfobb célunk az egységesség hangsúlyozása volt. Mivel az újságok egy lapcsaládhoz tartoznak, fontosnak tartottuk ezt olyan módon is kiemelni, hogy az oldal látogatója azonnal tudja: egy Axel-Springer honlapot talált. Egy megyei lap online verziójának több küldetése is van: elso és legfontosabb a lap olvasóinak naprakész tájékoztatása. Ezért az oldalak folyamatosan, napi többszöri frissítéssel, esetenként óránként több friss hírrel is igyekeznek informálni a környékbelieket. Az újságírói bázisnak hála, a szolgáltatás minden megyében egyedülálló: a megyei lapok honlapjai mindenhol a leginkább naprakészek, az olvasók innen kapnak eloször információt a legfontosabb helyi eseményekrol. Újságaink honlapjai mindemellett országos hírportálként is muködnek: húszpercenként országos jelentoségu friss híreket kínálnak az olvasóközönségnek. Természetesen a tartalomszolgáltatásról sem feledkezhetünk el: felmérések szerint az olvasók nagy része immáron az interneten keresi vissza a régebbi cikkeket - ennek függvényében az egyes lapszámok szinte teljes egészében megtalálhatóak az adott megyei lap honlapján. Az internet ezen felül lehetoséget ad az információk további árnyalására is, így a cikkek nagy része kibovítve, esetenként több képpel, dokumentummal, háttérinformációval kerül fel a honlapra.

Régió Napló

Régió Napló

Régió Napló újságunk ingyenes közéleti lap a kiskőrösi, a kiskunhalasi és a kiskunmajsai kistérség legfontosabb és legérdekesebb híreivel - megjelenik havonta harmincegy településen - 20 oldalon - 68 ezer példányban - 110 ezer olvasóval - minden postaládába a Magyar Posta kézbesíti.

Szeged Ma

Szeged Ma

A SZEGEDma internetes hírportálunkat 2008 május hónapban indítottuk útjára. Weboldalunk Szeged és vonzáskörzetének híreivel, ügyeivel, eseményeivel, személyeivel és közösségeivel foglalkozik. Színvonalas és naprakész tartalomszolgáltatásunkkal sikert arattunk mind a szegediek, mind pedig a vezető országos médiumok körében egyaránt. A SZEGEDma internetes hírportálunk napi egyedi látogatószáma 2009 elejére több mint a duplájára nőtt. Tudatos márkaépítéssel és intenzív saját marketing tevékenységgel ezt a fejlődési tendenciát tartjuk irányadónak a jövőre nézve is. Dinamikusan emelkedő statisztikáink egyértelműen visszaigazolják eddigi szakmai munkánk eredményét, aminek köszönhetően ismert és elismert médiummá váltunk

Hirdetés
Szeged Online

Szeged Online

Szeged (szlovákul Segedín, németül Szegedin, horvátul Segedin, szerbül Сегедl 0;н, latinul Partiscum, olaszul Seghedino) megyei jogú város, Magyarország negyedik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye. A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme.

Szegedi polgár infó

Szegedi polgár infó

Szeged a magyar kultúra szerves része és végvára. Hírek Szeged közéletéből és gazdasági környezetéből. Kérem, olvassák el többször a következő szavakat: tisztesség, becsület, család, gondoskodás, biztonság, szeretet, tudás, hit, haza, hagyomány. Szavak, melyeket naponta hallunk rádióból, televízióból, olvasunk újságok hasábjain vagy az Interneten. Szavak, melyek mellett már elsiklunk, továbblépünk és helyettük egyre gyakrabban hallunk olyan kifejezéseket, mint megélhetés, számla, multikultúra, fogyasztás, reklám. Megéri lecserélni szókincsünket utóbbira? Szerintünk tartsuk meg előbbieket, és töltsük fel valódi tartalommal, adjuk vissza a szavaknak eredeti jelentésüket, tegyük magunkévá a bennük lévő érzéseket. Ezek a szavak már több évszázada a mindenkori polgárságra vonatkozó meghatározások voltak, ezen csak a diktatúrák tudtak változtatni, degradálni. A Polgár Info azért hoztuk létre, hogy összefogjuk a magyarság polgári értékeket valló közösségeit és egyéneit, hogy a lehető leggyorsabban megosszuk az értékes információkat, hogy ötleteinkkel önzetlenül segíthessük egymást, hogy a Polgár büszke lakója lehessen hazánknak és megtölthessük a fenti szavakat tartalommal!

Tuti menü